A Lófej-köd

A Lófej-köd (Horsehead Nebula), másik nevén Barnard 33 egy igen sötét felhő az Orion-csillagképben. Az objektum 1500 fényévre található tőlünk. A ködöt 1899-ben fedezte fel Edward Barnard, aki sötétköd-katalógusában a 33-as számot adta neki, innen ered a Barnard 33-as név.

A valóban lófejre hasonlító köd az IC 434 világító köd előtt (aminek köszönhető, hogy látszik), az Orion öve legdélibb csillaga, a Dzéta Orionis közelében helyezkedik el. Az IC 434 világító gázköd valamivel messzebb van, olyan 1600 fényévre, és a közelében lévő óriáscsillag, a Dzéta Orionis erős ultraibolya sugárzása gerjeszti fénykibocsátásra. Egyesek úgy vélik, hogy a két objektum ütközésének vagyunk tanúi, és az ebből származó energia jelenik meg fény formájában. A köd anyagában jelenleg is csillagok születnek. Az IC 434 köd amatőrcsillagász felvételeken vöröses színű.

Megfigyelése elég nehéz, minimális fényszennyezettség mellett egy legalább 15–20 cm-es távcsőre van szükségünk. Alatatta az NGC 2023 kék színű, balra a nagyobb NGC 2024 vörös színű csillagköd található. Az NGC 2024 felett az Alnitak, az NGC 2023 alatt az IC 435 (kék) található. A Lófej-köd mögött elnyúló, hosszú, vörös sáv az SH2-277. Az SH2-277 és az NGC 2024 ködöket Láng-ködnek (Flame Nebula) hívjuk. Az elhelyezkedésükről itt egy infografika.